A halak kora

Hány éves a hal?

Ez a kérdés a halbiológia elméleti és gyakorlati művelőit egyaránt érdekli, de a horgászokat is, kivált, ha rekordpéldányt zsákmányolnak. Hoflbauer 1899-ben elsőként figyelte meg, hogy a ponty pikkelyein évenként szaporodó gyűrűk különíthetők el, melyekből a hal korára lehel következtetni. Legtöbb honos halfajunk bőrét pikkelyek fedik. A pikkelyképződés nem sokkal a kikelés után megindul. (Kivétel az angolna, amelynél hároméves korban kezdődik.) Pikkelyezettség tekintetében halaink nem egyformák. Jól fejlett, nagy pikkelyei vannak a pontynak, a keszegféléknek, míg igen aprók a compónak, a menyhalnak, a botos kölöntének és a csíkoknak. Az angolna csak pikkelykezdeményeket visel. Egyes halfajok teljesen pikkelymentesek. pl. a harcsa, a törpeharcsa, a tüskés pikó. A pikkely alakja, színe a halfajra jellemző. Van kör alakú, simaszélű (ponty), vagy hátsó részén fogazott, fésűs (süllő) vagy vértté alakult (kecsege).
A halak korának meghatározására a pikkely ún. évgyűrűinek leolvasása a legismertebb módszer. A hal testének megsértése, roncsolása nélkül így nagyszámú vizsgálat végezhető. A pikkely a bõr alsó irharétegének terméke és a testtel együtt nõ. A pikkely anyaga növekedés közben rakódik le akár a fák évgyűrűi és ezeknek a számából határozhatjuk meg a hal korát. A hal a vegetációs periódusban növekszik (tavasztól őszig). Ennek megfelelően a nyári évgyűrű széles, a téli keskeny. A kettő együtt egy esztendő!

eletkor

Vigyázat! Kialakulhatnak “ál” és járulékos gyűrűk is. Pl. betegség esetén, táplálékhiánykor stb. Ebben az esetben az évgyűrűk száma eltér a hal valódi korától.
Pikkelymintát az oldalvonalnál vegyünk és papír között tároljuk vigyázva, hogy ne töredezzen össze, a szélük sem. A vizsgálat kézi nagyítóval, mikroszkóppal végezhető.
Teljes biztonsággal a vázcsontokból, a hallójárat csontjaiból (otolitok) állapítható meg a halak kora. A csont kivétele, kezelése, csiszolatkészítés és a mikroszkópos meghatározás már komolyabb felszerelést és felkészültséget igényel.
E módokon az életkor megállapítható, de nehezebb kérdés, hogy hány évig él a hal. Ha betegség nem támadja meg, ellenség martalékává sem válik, akkor a hal sem kerüli el az öregedést. Ilyenkor a táplálék megemésztése és kihasználása tökéletlenebbé válik, lelassul a növekedés üteme, a hal legyengül, érzékszerveinek működése is csökken.

Régi adatok szerint a ponty 100-150 évig is elélt, a csuka 200 évig is. Kutatók konkrét tapasztalatai alapján egyes pontyok 21 éves korukban még életképes utódokat hoztak létre; 37 éves korukban 25-30 kilósak voltak. Ezután már nem gyarapodtak, megvakultak, uszonyaik deformálódtak stb. Néhány élt csak 43 évig.
A mai intenzív horgászat, halászat és romló vízminőség mellett hasonló életkor elérése reménytelen, nem lehetséges.


Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>