A pontyról

Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vízeken, a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) vagy a vízből való kiugrása esetén következtethetünk. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók.

jo pontyok1

A víz oxigéntartalmával kapcsolatos igénye szerény, a ponty az oxigént különösen hatékonyan hasznosítja. Oxigénszükséglete nő a víz hőmérséklet emelkedésével, mivel ilyenkor többet mozog, illetve több táplálékot vesz fel. Amennyiben a víz oxigéntartalma lecsökken, a ponty másodlagos levegőfelvételhez folyamodik, a vízfelszínen levegőt szippant. Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken, de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Hidegfront betörés előtt, mikor a déli szél megélénkül (meleg szél fúj), az idő fülledt meleg, főleg nyári napokon, a ponty étvágya csökken, miután betört a front és megérkezett a hűvösebb levegő, a szélirány északi, észak-keleti irányú lesz, a ponty elkezd enni, gyakran annyira, hogy egymást érik a kapások. Amint az időjárás megnyugszik, frontmentessé válik, a ponty étvágya kissé csökken, de még ekkor is eredménnyel fogható. Meleg front betörés előtt az étvágya kissé visszaesik. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya azonban, ha lassan árad a víz. Horgászatuk meleg időszakban a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órákban a legsikeresebbek. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik.

ponty

A ponty a lassú folyású folyó, illetve lassú áramlású állóvizeket kedveli. Mivel oxigénigénye csekély, és némely változata (bőrponty, tükörponty) képesek a légköri levegőt felvenni a bőrön keresztül. Ezért ilyen helyeken kell keresnünk. Magyarországon szinte minden vízben előfordul. A folyóvizekben a kőgátak mögötti részeken, kisebb öblökben, Az állóvizeken vándorol, ősszel a lehűlő vízben a mélyebb részeket keresi fel a téli nyugalmi időszak eltöltésére, ahogy már említettük kis mértékben, de ilyenkor is táplálkozik. Amint melegszik a víz elkezd mozogni, mivel élelem után kell néznie, gyakran előfordul, hogy tavasszal a part menti zónában csipegeti az apró állati és növényi szervezeteket. Ahogy a víz melegszik, a ponty elkezd keresni valamilyen fedezéket, ahol élelmet is talál és el is rejtőzhet. Kitűnő erre a part menti nádas. Vízinövények fiatal hajtásával, vízi rovarokkal, algákkal és más növényekkel táplálkozik. A táplálékfelvétel igen intenzív 20 °C fok feletti hőmérsékletű vízben, viszont még a + 5-8 fokos vízben is táplálkozik (ezt igazolják a léki pontyhorgászok fogásai is). A tartós koplalást a ponty kb. 600 napig viseli el.

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába, stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó,stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány. Európa majdnem minden édesvizében megtalálható az északi szélesség 60. fokáig. Nem található viszont Finnországban, Skandinávia északi részén és Kelet-Szibériában. Gazdag állomány él viszont a Fekete- tengerben, Kaszpi-tengerben, Aral-tóban. Jó fogási eredménnyel kecsegtet a Duna-delta, Magyarországon a Balaton, a Tisza, Körösök, Dráva, Száva.


Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>