Alig, hogy kipihentem a júliusi tábor örömteljes fáradságait, azon kaptam a fejem, hogy itt az augusztusi II. turnus. A II. turnus augusztus 07-11. között került lefolytatásra. Reggel korán indultam a horgásztóra, hogy hűvösben tudjak előkészülni a kis csemeték örömére. Andrástól már előző nap megkaptam a névsort, és örömmel tapasztaltam, hogy a régi rutinos táborozók között teljesen új nevekkel találkoztam.

A hétfő-kedd-szerdai napok a megszokottaknak híven kerültek lebonyolításra. Ezen napok András, a tógazda és a finom szerelékes oktatók: Nick Attila, és Hegedűs Csaba napjai voltak. A gyerekek itt elsajátíthatták ezen horgászmódszerek összes csínját, valamint András előadásából informálódhattak a horgászat alapelemeiből illetve hazánkban előforduló halak fajtáiból.

CSÜTÖRTÖK – BOJLIS OKTATÁS

A csapatunk napja a csütörtök volt. Bizony, ezen a napon a bojlis oktatás következett. Mivel a legmelegebb napokat sikerült ismét kifognunk, így a reggeli órákban Andrással arra a következtetésre jutottunk, hogy az oktatást a reggeli óráktól eltérően az ebéd után tartjuk meg, hiszen akkor lesz a legmelegebb, és jól fog esni egy kis árnyékban való elbeszélgetés a nagy kánikulában. A palánták lassan mindegyike megérkezett és kezdődhetett a reggeli és a pár perces általános tájékoztató.

Ahogy végig néztem az arcokon, örömmel tapasztaltam, hogy sok itt az új csemete akikkel még nem is találkoztam. A táborozók jó fele 11 év alatti horgászpalánta volt. A gyerekek még a szendvicsüket fogyasztották, gyorsan elmagyaráztam nekik, hogy előkészítettem 4 db készséget, mellyel nem én, hanem ők fognak pecázni. Természetesen csalinak bojli lett felkínálva mind a 4 boton. Szeretném megköszöni a HORSE Baits támogatását, hiszen Lajos felajánlásával 2 fajta íz világot próbálhatunk ki a napon a 4 készségen: Chili Out, és az Onion Express 24 mm-es bojlikat. Ezek egyike fűszeres még a másik fokhagymás ízt képviselt. Nyeste András tógazda nevében köszönet Bátori Józsefnek a gilisztás etető bojlikért. Természetesen a gyerekek is vehettek maguknak a csomagokból golyókat és csalizhattak azokkal, köz kinccsé lett téve.

A reggeli és tájékoztató után a gyerekek hamar a partra szaladtak és elkezdődött a pecázás. Örömömre szolgált, hogy a fiatalabb korosztály is előszeretettel használt bojlit csalinak. A délelőtti órák halfogásból nem sikerültek túl jól. Nem is csodálom, hiszen nagyon meleg lett hirtelen. Balázs, óránként hűtött üdítővel és ásványvízzel frissítette a palántákat. Több napernyőt is felállítottunk, hogy a tüzesen izzó nyári nap sugara elől eltudjanak bújni a csemeték. A délelőtti órákban  a nagy meleg hatására csupán csak 4-5 pontyot sikerült zsákmányolnunk egy fotó erejéig. Ezek közül a legnagyobb egy 6,63 kg-os ponty volt, melyet Bagdács Rolandnak sikerült horogra csalnia. Sajnos kutyatáppal. Azért mondom, hogy sajnos, mert szokásunkhoz híven egy ajándékcsomagot ajánlottunk fel a gyerekeknek a legnagyobb hal megfogójának. Egy fontos szabályt kellett ehhez betartani: csak az a hal számított, amelyet legalább 16 mm-es bojlival sikerült horogra csalni.

Délben, pont jól jött az ebéd, a meleget szinte már alig lehetett elviselni. A nagy filagória árnyékában a gyerekek megebédeltek, ebéd után pedig megtartottuk Pali csapattársammal a bojlis oktatást. Elég nehéz dolgunk volt, ugyanis a nagy meleg miatt érezhető volt, hogy nem olyan összeszedett a gondolatunk nekünk sem, pedig már nem az első táborunk, de ezt sajnos nem lehet rutinból csinálni. A legnagyobb problémát inkább az jelentette, hogy a 10 éven alattiak figyelmét is le tudjuk kötni, és ne legyen unalmas az előadás számukra sem. Be kellett ismernem, ez nem egyszerű feladat.

Ebéd után még egy utolsó frissítő a gyerekeknek és mehettek is vissza pecázni. Sajnos a halak még mindig nem voltak ebben az órákban sem a kapókedvűnél. A készségeimet én is frissítettem, hiszen egy két belenyúláson kívűl érdemlegesebb eredményt nem tudtam kihozni belőlük. A fűszeres golyókat fűszeres pop-up-al könnyítettem, némi golyót rácsövezve és egy pár csupor magmixet bespombolva vártam a jég megtörését Délután 3 óra környékére a napocska is veszített az erejéből és a halak is aktívabbak lettek. Egyre több helyen szákolhattam pontyokat, főleg 3-4-5 kg környékieket. A legnagyobb halért járó díj felajánlása teljesen nyitott volt, így hatalmas “harc” kezdődött a csemeték között.

A HORSE Baits-es golyók is elkezdték szépen adni a készségeimen a halakat. Többen is kipróbálhatták, hogy milyen egy megfelelően összerakott készséggel halat fárasztani. Dorogi Csaba 16:00-kor érkező 6,67 kg-os pontya sanszos volt a legnagyobb hal díjra. Ezt Taricska Viktor próbálta meg felülmúlni 15 perccel később, de 8 dkg-mal lemaradt. Pedig nem sok hiányzott. A díjért folytatott küzdelmet végül Dankó Ákos zárta le. Gyönyörű 7,70 kg-os pontyot sikerült bojlival horogra csalnia.

Jól mutatott a fiatal palánta kezében a nagy jószág. Csak így tovább, kívánom, hogy nagyobbak is horgodra kerüljenek legközelebb. Ezzel a csütörtöki nap végett is ért. Összefoglalva  a napot a következőek mondhatóak el: Melegben nem szenvedtünk hiányt az biztos. Sajnos a halak sem és ezért a délelőtti órákban nem igazán tudtak a csemetéknek oly sok örömet okozni. A délutáni órák már jobban sikerültek, nagyobb súlyú halakat tudtunk matracra tenni.

PÉNTEK – VERSENY NAP

Reggel a gyerekek előtt nem sokkal értem a vízpartra. Nem sok előkészületi dolgom volt, csupán a horgászállások közepére egy mérlegelő helyet felállítanom. A megszokott módon ugyanis a péntek a verseny nap volt. A 4 napost tudást beszívva és feldolgozva, a palánták eldönthették, hogy milyen módszerrel szeretnének versenyezni. Sajnos a mai napra Pali csapattársam már nem tudott szabadságot intézni, így a reggeli órákat kávézással és minél több energia ital bevitelével töltöttem, hisz tudtam, hogy a pénteki nap nem lesz egyszerű. Viszont nagy reményeim voltak, hiszen szombatra mondták a hideg front betörését és a lehülést.

A nagy filagória alatt összegyűltünk és közösen megreggeliztünk, majd András ismertette a verseny szabályzatot: Minden egyes hal gramm pontossággal került lemérésre és a hal súlya kilónként 1 pontot ért, még a darabszámáért is járt 1 plusz pont. Minden egyes kárász, amit megfogtak a gyerekek 0,3 kg-nak volt beírva. Így próbáltuk az esélyeket kiegyenlíteni a nagyobbak és kisebbek között. Így a kétféle pontszám eredményezte a végeredményt. Továbbá mivel a Dreamfish és a csapatunk felajánlásából elég sok csomagot tudtunk összeállítani, így a 10 év alatti és a 10 év feletti korosztály között is 1-2-3 helyezettet hirdethettünk, valamint egy legnagyobb díjat is átadhattunk a nap végére. 1 horgászálláson 2 fő ülhetett, de a verseny egyéni volt és nem csapatban versenyeztek a palánták. A helyek sorsolással dőltek el.

No de nézzük, hogyan is történtek az események. A verseny dudaszóval indult. A dudaszó hallatára szinte egyszerre csobbantak a készségek a tóban. Megkezdődött a nagy izgalom. Körbe jártam, megkérdeztem kinek mit segíthetek, és közben azt is volt időm megnézni, hogy ki milyen módszerrel próbál eredményes lenni. Egy pár szereléket össze kellett állítanom, egy pár horgot meg kellett kötnöm, de ennyi tábor lebonyolítása után már rutinból ment.

A délelőtti órák nagyon jól teltek. Folyamatosan voltak kapások. Szép számmal írhattam a mérlegelő lapokra pontyokat és még szebb számmal kárászokat. A nagyobbak inkább a nagy hal megfogására törekedtek, még a kisebbek vegyes gondolkodás móddal próbáltak versenyben maradni. Volt aki csak a kárászokat próbálta horogra csalni, de volt olyan is aki 1 bottal pontyozott és bojlival csalizott, és mellette pedig gyűjtögette az apróhalat. A gyerekek fáradhatatlanul húzták a halakat, én pedig fém vázon élő szövet módjára jártam mérlegelni. Szerencsére nem volt olyan meleg, mint csütörtökön, ebben egy kis szél segített nekünk. A halak is érezték, hogy valami történni fog a közel jövőben, így a kapókedvükre nem volt panasz.

A déli órákat ismét a nagy filagória alatt töltöttük a hűvösben, de a gyerekeken látszott, hogy a horgászat miatt inkább kihagyták volna az ebédet. A délután is ugyanazzal a lendülettel folytatódott. Szépen jöttek a kapások, de volt jópár halvesztésünk is mellette. Olyan vehemensen kapott egy némelyik hal, hogy az egyik kis palántának a botja valószínűleg még most is a tóban pihen. Sajnos aki őrizetlenül hagyja a botját az ne csodálkozzon ha így jár.

A verseny 16:00-kor került lefújásra. A dudaszó pillanatában még 2 palánta is fárasztott, természetesen ez még beleszámított a mérlegelésbe. Közben megérkeztek a szülők is az eredmény hirdetésre. Gyorsan összeszedtem a mérlegelő lapokat és összesítettem.

Még én az összesítéssel bíbelődtem, addig András elkészítette a csomagokat, majd a feliratozandó okleveleket. Az eredményhirdetés a nagy filagória alatt történt meg, az összesítő tábla a következőképpen alakult.

10 év alatti korosztály díjazása:

III. helyezett: Vilmányi Mátyás (13,9 pontszám)

II. helyezett: Szendrei Balázs (23,0 pontszám)

I. helyezett: Hegymegi Nándor (39,0 pontszám)

10 év feletti korosztály díjazása:

III. helyezett: Kovács Lajos (52,01 pontszám)

II. helyezett: Feczkó Tamás (53,03 pontszám)

I. helyezett: Nagy Szabolcs (66,67 pontszám)

Legnagyobb hal díjazása:

Bagdács Roland (8,03 kg ponty)

És a végére természetesen a jól megérdemelt vacsora sem maradhatott el a szülők és oktatók társaságában, na meg persze a tábortűz. Azt hiszem ilyen jól sikerült csülkös slambucot még nem ettem.

Szeretném megköszönni a keddi és szerdai nap oktatóinak Hegedűs Csabának, és Nick Attilának a részvételt és munkájukat a táborban. Önzetlen segítségét Fekécs Zoltánnak. Valamint Csabának külön a felajánlásokat is a DREAMFISH horgászbolt jóvoltából.

Köszönet Lovas Lajosnak a HORSE Baits bojlikért, sikerült velük szép halakt fognunk. 

Nyeste András tógazda nevében köszönet Bátori Józsefnek a 10 kg-i gilisztás etető bojliért, valamint az egész hétre elegendő gilisztáért és promociós anyagokért. 

Remélem jövőre ismét találkozunk.